A XXI. század csodája, a D-vitamin - Újbudai életmód-blog, 3. rész

A koronavírus-járvány miatti nehéz időszakban különösen fontossá vált az otthoni mozgás, az egészséges étkezés és életmód, valamint az ehhez kapcsolódó témakörök. A kérdéskörben Németh Nóra, az Újbuda Sportjáért Nonprofit Kft. munkatársa, sportszervező, kosárlabda és erőnléti edző, életmód és táplálkozási tanácsadó, illetve sportjóga-oktató indít életmód-blogot Újbuda polgárainak. Itt a 3. rész, amely a vírushelyzetben is sokat emlegetett D-vitaminról szól!

A magyar orvostársadalom összefogásával nemrég új szakmai ajánlás jelent meg: novembertől márciusig a D-vitamin 10-szeresét javasolja bevinni a szervezetünkbe. Az eddigi kutatási eredmények bebizonyították, hogy a D-vitamin hiányos állapotok rengeteg betegség kialakulásában szerepet játszanak, mint például a csontritkulás, csontvesztés, magas vérnyomás, érelmeszesedés, daganatos betegségek, ízületi gyulladások, gyermekkori 1-es típusú-, ill. felnőttkori 2-es típusú cukorbetegség, sclerosis multiplex, Alzheimer-kór és egyéb memóriaproblémák.

 

A D-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, ami akkor termelődik a szervezetben, amikor a nap ultraibolya sugarai elérik a bőrt, és elindítják az úgynevezett D-vitamin szintézist. A D-vitaminnak sok szerepe van a szervezetünkben. Elősegíti a kalcium felszívódását a bélben, támogatva az erős csontozatot, csökkentheti a gyulladást a szervezetben, és segíthet a sejtosztódás, az immunrendszer és a vércukor anyagcsere szabályozásában a szervezetünkben.

 

Felnőttek számára az ajánlott napi D-vitamin bevitel 1500-2000 NE, (legalább ennyi várandósság és szoptatás alatt is), 18 éves kor alatti gyermekeknek 500-1000 NE, daganatos betegek számára pedig 3000 NE.

 

Nagy kérdés, hogy a szintetikus vitamin pótlás vagy a magas D-vitamin tartalommal rendelkező élelmiszerek fogyasztása a jobb megoldás a hiányállapot megszűntetésére, illetve a hiányállapotok kialakulásának megelőzésére.

 

A szintetikus vitaminok nem képesek teljes mértékben betölteni ugyanazt a szerepet, mint a természetes vitaminok, emellett csökkenthetik más tápanyagok hasznosulását a szervezetben, és a vesét is megterhelhetik.

 

Van néhány élelmiszerünk, melyekben nagy mennyiségű D-vitamin található, ilyenek például:

 

• zsíros halak húsa (a pisztráng, a lazac, a tonhal és a makréla)

 

• cápamájolaj és tőkemájolaj

 

• izlandi halolaj

 

• tojás és tejtermékek

 

 • ganoderma és shiitake gyógygomba

 

Ezen élelmiszerek rendszeres fogyasztásával csökkenthetjük, sőt akár meg is szűntethetjük a vitaminhiányos állapotok kialakulását. Ha valami okból ezen élelmiszerek fogyasztása mégsem megoldható, vagy nem elégséges, akkor érdemes szintetikus D3-vitamin tartalmú étrend-kiegészítőkkel kiegészíteni a napi szükségletünket.

 

A D-vitamin és a COVID-19

 

Ha valaki D-vitamin hiányban szenved, akkor annak kihatása van a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességre.

 

A ’JAMA’ vizsgálat

 

"Akiknek a COVID-19 tesztje pozitív lett, nagyobb valószínűséggel fordult elő D-vitamin hiány. A vírus jelenlétét kimutató teszt pozitív eredményének valószínűsége 1,77-szer nagyobb volt azoknál a személyeknél, akiknél valószínűsíthető, hogy még mindig D-vitamin-hiány áll fenn, szemben azokkal, akik D-vitamin-szintje feltehetően megfelelő volt.  Úgy tűnik, hogy ezek a megállapítások alátámasztják a D-vitamin-szint szerepét a COVID-19 megbetegedés kockázatát illetően" - írták egy tanulmány szerzői, megegyezve, hogy további vizsgálatokra van szükség annak meghatározásához, hogy az egyes, D-vitamin hiányban szenvedő embereknek érdemes-e fontolóra venniük a D-vitamin pótlását.

 

Ez számos kérdést vet fel a D-vitaminnal és annak a COVID-19 megbetegedéssel való összefüggését illetően. Jelenleg nem teljesen egyértelmű, hogy csökkentheti-e a D-vitamin a COVID-19 megbetegedések kockázatát. Noha nem készült sok kutatás a D-vitamin és a COVID-19 kapcsolatát illetően, van néhány előzetes megállapítás, köztük a fentebb említett, a 'JAMA' tudományos szaklapban közzétett vizsgálat.

 

Továbbra is sok kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy a D-vitamin miként befolyásolhatja egy adott személy COVID-19-cel történő megfertőződésének kockázatát, valamint, hogy mennyi D-vitamint kell szedni. Mindannyiunknak tisztában kell lennünk azzal, hogy ismereteink meglehetősen korlátozottak arra vonatkozóan, hogy mi a megfelelő D-vitamin szint a fertőzésekre való tekintettel, ideértve a COVID-19-et is.

 

Ne feledjük azonban, hogy önmagában a D-vitamin-pótlás nem fogja megakadályozni a COVID-19 megbetegedést!

 

NÉMETH NÓRA

 

Az életmód-blog eddigi epizódjai:

 

1. rész: Tégy magadért és az egészségedért!

 

2. rész: Idd magad egészségesre!

© 2013-2018 - BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA