60+ Médiaműhely: Egy 'törölt' olimpiai aranyérem története
Történelmünkben előfordult már az, hogy a politika felülírja az Olimpia eszméjét, de a sportoló teljesítményét ez nem csökkenti, Ő akkor is olimpiai bajnok! Tauber Zoltán akkor is az első magyar paralimpiai bajnok, aki aranyérmét az 1976-os torontói paralimpián szerezte.
Hosszú út vezetett a somogyi kis falutól az olimpiai dobogóig. Ezt az utat szeretném most bemutatni. Kérem, tartsanak velem!
Tauber Zoltán 11 éves korában sérült meg, háborús lövedékeket szedett szét, és az egyik szétrobbant a kezében. A soproni katonai kórházban mind a két kézfejét amputálták. Kis otthoni pihenés után életének következő állomása Budapest. Ekkorra azonban már tudott biciklizni, úszni. A Mexikói úton lévő Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon lakójaként kezdett el asztaliteniszezni. Játékát látva három-négy perc után azt mondták: hogy menni fog! Annyira ment is, hogy egy év múlva már a budapesti úttörő-válogatott tagja. Társai csodálkoztak - eddig nem láttak olyan asztaliteniszezőt, aki kézfej nélkül játszik.
Első bajnoki meccsét Székesfehérváron játszotta. Tehetségére hamar felfigyeltek, majd a mozgássérültek első önálló sportkörének a tagja lett. Edzett, versenyzett, szervezett! 1966-ban megtudta, hogy Svédországban sokkal fejlettebb a mozgássérült sport. Felvette a kapcsolatot velük, leveleket írt Ausztriába, Lengyelországba és az akkor még NDK-ként szereplő Németországba. A siker nem maradt el. Egymás után jöttek a meghívások, és ők utaztak külföldi versenyekre.
Az első út Stockholmba vezetett. Kissé kalandos és bürokratikus ügyintézés után ott voltak a nemzetközi versenyen. Legyőzték a finneket, svédeket, dánokat és norvégokat. Nyertek! A magyar csapat első lett!!! A versenyzés mellett részt vett 1970-ben az első mozgássérült asztaliteniszklub megalapításában, mely Halassy Olivér nevét vette fel. Világbajnok 1975-ben, Franciaországban lett először. Csapata tizenkettő arany-, tizenegy ezüst- és nyolc bronzéremmel tért haza. Háromszor nyert aranyat Varsóban, négyszer Bécsben, és körbeutazta az egész világot.
Azután jött 1976 Torontó, a paralimpia. 'Az olimpiai döntőben Hake Peressonnal kerültem össze, aki előtte egy másik versenyen, Norrköpingben megvert. Itt visszavágtam neki, és 31: 29-re nyertem. A dobogóról lelépve a nagykövet gratulált és azt mondta: 'Dél-Afrikában verik a négereket, mi meg bojkottáljuk az olimpiát. Irány haza.'
Az úszók a döntőbe jutottak, de nem vehettek részt tovább a versenyen, mert haza kellett utazni Budapestre. A következő olimpián nem vehettünk részt.' Magyarország visszalépésének, visszaléptetésének következtében hazánkat törlik a résztvevők sorából, s így az Ő eredménye is törlésre kerül. 1980-ban Magyarországot meg sem hívják a következő parajátékokra, így alkalma sem volt megismételni a torontói eredményét.
Sportpályafutását számtalan magyar bajnokság és nemzetközi siker fémjelzi. Az 1989-es Európabajnokságra Bécsbe saját költségén utazott ki, mert közölték vele, hogy 'Téged már nem viszünk ki, mert öreg vagy, de ha befizeted az ötvennyolcezer forintot, jöhetsz.' Befizettem a nyugdíjamból a pénzt, és ötvenöt évesen csapatban és egyéniben is ezüstérmes lettem.'
A 90-es években írt Taszárra, kihívta egy meccsre az amerikai pilótákat. 'Egy kis adrenalint akartam adni nekik. Megvertük őket 15: 1-re. A teljesen egészségeseket.'
Tauber Zoltán a mai napig hiszi, hogy a sport mindenkié, ha az ember akarja, leküzdhetők az akadályok.