Újbuda Kiváló Edzője: "Ezt a munkát díjjal vagy anélkül is ugyanúgy szeretem"

Június végén, a megújult Egyetemisták parkja ünnepélyes avatásán adták át az "Újbuda kiváló edzője" és az "Újbuda kiváló sportolója" díjakat is. Gyeőry Zsuzsanna és Könczey Zsolt "Újbuda kiváló edzője", Kisbán Zsófia és Tóth Orsolya pedig "Újbuda kiváló sportolója" díjban részesültek.

Gyeőry Zsuzsanna a beac.hu-nak nyilatkozott hosszabban az elmúlt hetek-hónapok eseményeiről, többek között a járvány miatti leállásról és az újrakezdésről is. 

- Most épp agárdi nyaralófelújításban vagyunk, úgyhogy unatkozni természetesen nincs időm, de ez nem is baj. Öt percre lakunk a tótól, napközben biciklivel jövünk-megyünk. Itt táborozunk majd a kicsikkel augusztusban, amikor elkezdjük a felkészülést a következő idényre. A gyerekek is és én is nagyon vártuk már, hogy újra együtt legyünk. Én többet láttam persze őket, mert – különösen a kenguruk – borzasztó lelkesen dolgoztak az otthonlét alatt is, volt, akitől napi 2-3 videó is érkezett, ők viszont engem ritkábban láthattak – de azért volt, hogy én is küldtem nekik videót, inspirációnak. Ezzel együtt is nagyon jó volt végre újra mindenkit személyesen látni.

A márciusban megítélt, és nemrég átadott "Újbuda Kiváló Edzője" díj a több évtizedes munkának az elismerése. És hogy mit adott neki ez a díj?

- Nem lettem több általa, ahogy kevesebb sem lennék, ha nem kaptam volna meg. Persze örültem, és van bennem egy kis büszkeség is, hogy volt olyan kollégám, akinek fontos volt, hogy ezt a díjat én kapjam meg. De igazából a gyerekek hozzáállása, a szülők visszajelzései, vagy például a Grosics Iskola korábbi elismerései, a mindennapokban többet jelentenek. A szülők közül többektől is az jött vissza, hogy de miért csak most, hiszen ők ezt már régóta tudták – ezek számítanak igazán. Ezzel együtt persze díjat kapni mindig jó érzés!

A legtöbb díj esetében az elért eredmények a mérvadóak, Gyeőry Zsuzsannánál viszont a közösségformáló tevékenysége volt igazán hangsúlyos.

- Számomra nagyon fontos, hogy tartozom egy egyesülethez, egy közösséghez, és ezt át szeretném adni a tanítványaimnak is. Érezzék jól magukat ebben a közegben, közben sportoljanak. Persze van követelmény és elvárás, hisz minél magasabb szintre szeretném eljuttatni őket ezalatt a pár év alatt, amíg hozzám tartoznak, de ebben a fiatal korosztályban tényleg nem az eredmény számít igazán. Bár én nagyon szeretek nyerni, és sokat rágódom még mai napig is egy vereség után, be kell látni, hogy annyi minden történhet még velük, annyi mindenné válhatnak, mire felnőnek – honnan tudjuk, hogy kiből lesz mondjuk edző, játékvezető, sportvezető, vagy akár csak egy olyan cégvezető, aki ebben az időszakban vált a sport elkötelezettjévé?

Ezt a munkát díjjal vagy anélkül is ugyanúgy szeretem, ahogy azt is, amiként formálni tudjuk a gyerekek személyiségét, ahogy például egy alapvetően megosztó játékosnál megtaláljuk azt, hogy miként tudja a csapat érdekében hasznossá tenni magát.

Az én edzőim – itt mindenképpen megjegyezném Bild Katalin nevét – elsősorban szigorral és tekintéllyel (de azért szeretettel is) neveltek, persze ettől függetlenül imádtam őket! Nekem az a célom, hogy minden hibából tanuljanak, okosodjanak, fejlődjenek a játékosok és ezt belső motivációból, önszántukból tegyék, mert szeretik ezt a sportot, ezt a közösséget, vagy jó esetben engem! - tette hozzá a szakember.