Győzelemmel zárta az évet a Falco

Falco KC Szombathely – MAFC 88–73 (23–16, 23–13, 19–24, 23–20)
Szombathely, Aréna Savaria, 1400 néző
V.: Jakab L., Söjtöry T., Minár L. (Dr. Gencsev)

Falco: MEDFORD 15/9, GOVENS 18/12, VÁRADI 18/12, PUSTAHVAR 18/9, Zsigeranovics 5. Csere: Tóth N. 2, Turner 8, Kovács P. 4, Simon -.

MAFC: Smith 5, Misek 5/3, Kovács Á. 8, SIHOTA 23/12, POSCIC 13/3. Csere: POLYÁK 11/3, Lakits 4, Pápai 4, Kucsora -.

Pustahvar vezérletével nagyon bekezdett a Falco, ám 8-0 után megtorpant. Az első negyed derekáig kellett várni az első vendég mezőnykosárra, Poscic jegyezte, távolról. 10-10-nél utolérték a fővárosiak a vasiakat, az első etap végére azonban már 23-16 volt az állás.

A második negyed elején hamar átlépte a tízet a differencia, a 12. percben Turner a palánk alól volt eredményes, ezzel 31-20-ra vezettek a hazaiak. Nem sokkal később, 36-23-nál magához is hívta csapatát Garai Péter. Hiába, nem sikerült rendezniük a sorokat a vendégeknek, a félidőre csak tovább nyílt az olló (46-29).

Szép lassan csordogált a harmadik negyed, amely semmilyen fordulatot nem tartogatott. Hamar átlépte a húszat is a különbség, amely aztán állandósult. Hogy ne fulladjon teljesen unalomba a mérkőzés, arról a játékvezetők „gondoskodtak”, a hazai publikum legnagyobb bánatára, haragjára. Időközben a MAFC Polyák és Sihota vezérletével 65-53-ra lopódzott.

Hamar visszaállt a húszpontos különbség, köszönhetően elsősorban Váradinak, aki sorban hintette a távoliakat a záró felvonás elején. A játékvezetők továbbra is kaptak hideget-meleget, néha úgy tűnt, teljesen elvesztették a fonalat. Kórusban zengtek a „Három hülye!” és a „Játszik a bíró!” rigmusok. Az Aréna Savaria talán akkor „robbant” a legnagyobbat, amikor a higgadtságáról ismert Kovács Péter ellen ítéltek technikait, reklamálásért. A 36. percre tizenhárom pontra olvadt a sárga-feketék előnye (76-63). A végére aztán ismét megrázta magát a Falco, és összességében gond nélkül behúzta a kötelezőt.

Szrecsko Szekulovics, a Falco edzője: - A meccs előtt is mondtam, nem szeretek olyan kellemetlen csapatok ellen játszani, mint a MAFC. Hazai pályán mindenki óriási különbséget várt el tőlünk, pedig mi tudtuk, hogy nem rossz csapat az ellenfél, tiszteltük is őket. Végig kontrolláltuk a meccset, illett is, hiszen nem megbántva ellenfelünket, azért jobb kerettel rendelkezünk náluk. Ez volt az utolsó meccsünk idén, hazai pályán hoztuk a kötelező győzelmet. Nem bravúrosan, voltak periódusok, amikor nagyon jól játszottunk, voltak, amikor nagyon rosszul, de a lényeg, hogy sikerült.

Garai Péter, a MAFC edzője: - Egy ZTE elleni győzelem után jöttünk Szombathelyre, féltünk attól, hogy esetleg jóllakottak leszünk, ami az első félidőben be is bizonyosodott, a játékosaim nem hitték el, hogy itt komoly lehetőségük lenne. Az első félidőnk erre rá is ment. Valahogy ki kellett zökkenteni őket ebből a helyzetből. Végül is sikerült, igaz nem csak mi öten, hanem a külső körülmények is kizökkentették a Falcót a ritmusból, úgy tűnt, a hazaiakat jobban zavarta meg ez a dolog. Azt hiszem, vállalható másik félidőt produkáltunk, egy ponttal meg is nyertük. Nagy eredmény számunkra, hogy szinte végig közel a legjobb ötösével kellett játszania a Falcónak. Egy kérdésre is választ kapott a szakmai stábunk, a szünetben ennek megfelelően fogunk lépni. Gratulálok a Falcónak, szépen játszott, extrán dobott, amire készültünk ugyan, de nem tudtuk megfogni őket.

forrás: bb1.hu