A MAC lenullázta az Újpestet

MAC BUDAPEST–ÚJPEST 4–0 (2–0, 2–0, 0–0)
Tüskecsarnok, 690 néző. V: Haszonits, Rencz, Soltész, Tichon (izraeli)

 
MAC: Bálizs; Pozsgai (1), Olson – Escobedo 1 (1), Kovács B. Z. – Vokla, Ruikka – Mestyán, Bödök 1; Jubinville (1), Booras (1), Somogyi 1 – Nagy G. (1), Nagy K., Terbócs (1) – Kovács CS. 1, Könczei (1), Keresztury – Tóth R., Roczanov, Schmál. Edző: Majoross Gergely

 
UTE: Sila; Kiss D., Huba – Hegyi Á., Gröschl – N. Nagy, Kovács A. – Szalma, Nagy R.; Benk, Nemes, Frolík – Pápa, Tóth G., Dósa – Csányi, Hebar, Ropret – Virág T., Turbucz, Dömötör. Edző: Szilassy Zoltán
Kiállítások: 16, ill. 20 perc

Rettenetesen kezdett az UTE. Vagy nagyon jól a MAC – ez lehet vita tárgya, az azonban tény, hogy nem egészen három perc elteltével két góllal vezetett a hazai csapat. Kísértetiesen hasonló gólokat kapott az UTE, először Könczei és Kovács Csaba, másodszor Escobedo, Terbócs és Bödök ment át úgy az újpesti védelmen, mint kés a vajon, a létszámfölényes helyzeteket pedig annak rendje és módja szerint be is lőtték. Nem volt túl jó a mérkőzés kezdeti szakasza, mert ahhoz két csapat kellett volna, az UTE pedig szemmel láthatóan megszeppent. A másik oldalon pedig nem kellett erőltetni a góllövést, komfortosan, magabiztosan játszó MAC fojtotta el a lilák próbálkozásait. Szembetűnő volt, mennyivel többet töltött a MAC a lilák kapuja előtt, mint fordítva. Az első életjelek a 8. perc környékén érkeztek a liláktól, de Somogyi kiállítását különösebb izgalmak nélkül sikerült kivédekezniük a hazaiaknak. A lilák lövésig sem jutottak, felállni is alig tudtak Jóval több kakaó volt a MAC első emberelőnyében, a kék mezesek nagyobb forgalmat generáltak Sila kapuja előtt, jóformán minden ketrec előtti csatában ők kerültek pozícióelőnybe. Szenvedett az UTE, de addig eljutott, hogy a közvetlen gólveszélyt a harmad hátralevő részében elhárította. Bár a MAC aktívabb volt, érdekes módon ez a kapura lövések statisztikájában nem jutott érvényre, azt csak 9-8-ra nyerték az első 20 percben. Az első harmad legérdekesebb jelenete a gólokon kívül talán az volt, amikor az újpesti Kovács Attila bottal lökésért, a MAC-os Kovács Csaba színészkedésért mehetett ki a büntetőpadra páros jelenetük után. Lesz mit megbeszélni a következő családi vacsoránál.

 
Kicsit keményebben állt bele a második harmadba az UTE, az első két lövés az övék volt. Jól reagált a MAC, hamar visszavették a kezdeményezést, három gyors helyzettel. Nyíltabban játszottak a lilák, hiszen futniuk kellett az eredmény után. Többször jutottak el a MAC kapuja elé, mint az első harmadban, de pontatlanok voltak, Bálizsnak nem nagyon volt miért izgulnia, védeni valója pedig annál is kevesebb. Nem úgy a túloldalon Silának, akit rendszeresen pontos lövésekkel teszteltek a hazai játékosok. Az első emberelőnyt ebben a harmadban a MAC kapta. Ez volt talán a leggyengébb előnye, komolyabb probléma nélkül sikerült kivédekezniük a liláknak. Majd következett egy újpesti előny, ez talán a legjobb volt lila részről, de a pontatlanság továbbra is kísérője volt a megmozdulásaiknak. Felállni fel tudtak a MAC harmadában, de pontos lövésre nem futotta. A MAC-nak kellett megmutatnia, hogyan kell ezt csinálni. Dósa kiállítása alatt gyakorlatilag betolták a kapuba a lilákat, Sila kétszer tisztázott, ám a harmadik kipattanóra a kapu üresen maradt, Somogyi fonákkal ügyesen beemelte a korongot. Három és fél perccel később újabb gólt szereztek a hazaiak, egy hátraadott korongot Escobedo a kék vonalról bombázott Sila kapujába.

A második harmadhoz képest nyugodtabb tempóban kezdődött a harmadik játékrész. Aztán Ruikka kiállítása környékén felpörgött az iram. Az emberelőnyben az UTE megpróbált szépíteni, a MAC viszont remekül védekezett, különösen Roczanov megmozdulásai voltak kiválóak, egyszer el is tudott menni egy megszerzett koronggal szólóban, majd pár pillanattal később majdnem még egyszer összejött neki. Gól nem lett, de jelezte a liláknak, hogy nem támadhatnak mindent egy lapra feltéve, még emberelőnyben sem. Arra jó volt ez a kiállítás, hogy egy kicsit magasabb fordulatra kapcsoljanak a csapatok. Az UTE legösszeszedettebb percei következtek, végre volt megfelelő számú kapura lövésük, ugyanakkor a MAC is igyekezett kihasználni, hogy nyíltabban játszottak a lilák, ebből jó tempójú oda-vissza hoki kerekedett, amit meg is érdemelt a viszonylag szép számú közönség. Az utolsó percekben a MAC megint fölénybe került, ezt egy kiharcolt kettős emberelőny is jelezte.

 
Nem kaptunk annyit a rangadótól, amennyit vártunk, ahhoz sokkal jobban kezdő Újpestre lett volna szükség. A gyorsan bekapott két gól megfogta a lilákat, akik akkor találtak kissé magukra, amikor már elment a hajó. Az eddigi három MAC–UTE közül ez volt a legegyértelműbb mérkőzés, egyértelműbb a szeptemberi 6-1-nél is. A MAC győzelme megérdemelt, ők már készen állnak a negyeddöntőre, a lilák még nem annyira.

MESTERMÉRLEG
Majoross Gergely: – Jól játszottunk a meccs elejétől a végéig. Az sohasem volt kérdés, hogy megvan-e ennek a keretnek a megfelelő mélysége és képessége, de a szezon elején rossz döntéseket hoztunk, s azután is gyakran el-eltértünk a tervtől – az utóbbi öt-hat meccsen viszont nagyot léptünk előre a taktikai fegyelem terén.
Szilassy Zoltán: – Reális eredmény született, sajnos sehol sem voltunk ezúttal. Rosszul kezdtünk, két nagy hibából kaptunk két gólt, s azután is végig az ellenfél volt élesebb és agresszívabb. Rangadót vártunk, de mi sajnos nem voltunk méltók rá. Az egyedüli pozitívum, hogy a harmadik harmadban már azt csináltuk, amit addig is kellett volna.

forrás: nemzetisport.hu, jegkorongblog.hu